Loading...
Kovásznai György: Avantgárd animáció & festészet
Kovásznai György a 20. századi magyar művészet kiemelkedő alakja, 1934-ben született Budapesten, az 1950-es években végezte művészeti tanulmányait, de 1958-ban eltanácsolták a Képzőművészeti Főiskoláról kritikai látásmódja miatt. Író és festőművész szeretett volna lenni, de egyiket sem gyakorolhatta hivatásaként. 1961-ben Nepp József filmrendező hívta a Pannónia Filmstúdióba forgatókönyvírónak. Nem sokkal később 1963-ban már Korniss Dezső festőművésszel együtt készítti el első kollázsfilmjét, amit rögtön be is tiltottak. Szerencséjére újabb esélyt kapott filmkészítésre és a gesztusfestészeti alapokon nyugvó filmkészítési innovációja gyors sikert hozott. 24 rövidfilmet és egy egész estés mozifilmet rendezett húsz éves pályafutása során, aminek tragikus betegsége vetett véget igen fiatalon.
A modernizmusból merítő, a 80-as évek neoexpresszionizmusát a 70-es években már megelőlegező festőművész, különleges kísérleti animációs filmek alkotója, emellett novellákat, művészetelméleti esszéket , forgatókönyveket és verseket írt.
Kovásznai György egyedülálló munkásságát, amely egyszerre tartalmazott festészeti és animációs filmes anyagot is, először 2010-ben a Magyar Nemzeti Galériában mutatták be. Egy évvel később, 2011-ben a Szépművészeti Múzeumban William Kentridge és Kovásznai György 60-as és 70-es években készült alkotásaiból nyílt közös tárlat.
Jelen kiállításon négy animációs rövidfilmjéhez kapcsolódó rajzaiból és festményeiből láthatnak válogatást: A Fény öröme (1965), Hamlet (1967), Rügyfakadás (1971), Ca Ira, a Francia Forradalom Dala (1973). A filmeket teljes hosszukban megtekinthetik a kivetítőn.
Kovásznai egész élete során különféle megoldásokkal kísérletezett annak érdekében, hogy korának egyedi, jellegzetes atmoszféráját megragadja: a festményfilmektől, a kollázsfilmeken át egészen az animációs dokumentumfilmekig terjed a skála.
A kiállítás 2023. november 30 és 2024 február 28 között tart nyitva.