Loading...
altatódalok – ) és társadalmi szinten is megkérdőjelezhetetlen. A két háború közötti időszak
munkásmozgalmi dal- és szavalókórusai, vagy a szocialista országok proletárkórusai,
csasztuskái példái annak, hogy a politikai mozgalmak is felismerték és kisajátították ezeknek
erejét. A magyar népdal ku... more >> Az éneklés és a közösségek dalainak ereje – szerepük egyéni szinten (pl. gyerekdalok –
altatódalok – ) és társadalmi szinten is megkérdőjelezhetetlen. A két háború közötti időszak
munkásmozgalmi dal- és szavalókórusai, vagy a szocialista országok proletárkórusai,
csasztuskái példái annak, hogy a politikai mozgalmak is felismerték és kisajátították ezeknek
erejét. A magyar népdal kultúrájában emellett egy olyan eleme a magyar kultúrkincsnek,
amihez társadalmi helyzettől függetlenül tudunk kapcsolódni.
Az adott korszak zenekultúrája (éneklés) mélyen gyökeredzik a társadalmi és aktuális
politikai viszonyokban, azonban a kisebb közösségekben is kifejti közösségteremtő hatását.
Ilyen funkciója a történet mesélés és a kollektív emlékezet megőrzése és továbbadása.
A kiállításon vizsgáljuk az éneklés társadalmi kontextusait, a magyar népdalkultúrát és
kisközösségeken belüli érvényesülését, és az énekélés személyes dimenzióit. Ezekben a
szerepekben közös, hogy szorosan kapcsolódnak hagyományos női szerepekhez – ilyen
például az altatódalok éneklése, az asszonykórusok mint a falu női közösségei és a kulturális
demokráciát hirdető proletárkórusok. Az éneklés női közösségeket és szerepeket formáló
erejét vizsgáljuk a Secondary Archive közép-kelet-európai nőművészeti gyűjteményének
munkáival.